A MNVH bemutatkozik a Civil konferencián

Szabadkígyóson járt a HAM csapata és a MNVH referensek

Az immár negyedik alkalommal megrendezésre kerülő IKSZT Helyi Aktivációs Műhely Szabadkígyóson került megrendezésre. A HAM néven ismertté vált esemény célja, hogy az IKSZT címbirtokos szervezetek vezetői, munkatársai friss, aktuális információkhoz jussanak az IKSZT szolgáltatásaikkal, a projekt megvalósulásával kapcsolatosan, valamint olyan szakemberekkel, módszertani támogatókkal kerüljenek egy asztalhoz, akik a továbbiakban is segítséget tudnak a magas színvonalú szolgáltatásaik megvalósulásában. Természetesen célunk az adott régióban tevékenykedő IKSZT-k közötti kapcsolatépítés, hálózatosodás előremozdítása is.

A NAKVI HAM stábját Pelyhéné Lipták Gabriella, a szabadkígyósi ÁMK igazgatója fogadta és vezette körbe, a különlegesen kialakított helyi IKSZT-ben. A műhelynap frissen, jó kedvűen indult, az IKSZT munkatársak mind nagyon kedvesek és vendégszeretőek voltak, helyi termékből készült szendvicsekkel fogadták a később megérkező résztvevőket.

A rendezvény első felében Erdős Balázs a NAKVI Közösségi Fejlesztések Osztályának vezetője bemutatta a nap programját, valamint az IKSZT rendeletmódosítás tapasztalatairól számolt be. A szakmai beszámoló felület gyakorlati tudnivalóit Budinszki István a NAKVI programkoordinátora ismertette, mindkét esetben természetesen kérdéseket is lehetett intézni az előadókhoz.

A Fiatalok Lendületben Programot a Miegymásért Egyesület munkatársai Szabó Enikő és Ament Balázs előadása keretén belül ismerhették meg a résztvevők, ezzel is bővítve az ifjúságfejlesztő tevékenységekhez használható források ismeretét. A NAKVI Magyar Falusi Turizmus Programirodájának tevékenységeit, valamint a FATOSZ-szal való közös projektjét Böröcz Lívia vidékfejlesztési referens ismertette. A délelőtti frontális előadásokat, úgynevezett „kanapé-beszélgetések” követték, amelyek a szabadkígyósi alkalommal négy témát dolgoztak fel.

Egészségfejlesztés kanapé:
Solymossy József Bonifácz, OEFI főigazgató-helyettese vezette az egészségfejlesztés műhelyt, ahol ismertette többek között az OEFI célját. Elmondta, hogy Intézetük fontos célja, hogy megértessék az emberekkel: a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód következményeként kialakuló betegségek (magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, mozgásszervi problémák, némely rákfajta stb.) elkerülhetők. Kiemelte, hogy munkájuk hatékonyságának növelése érdekében meghatározó a hasonló célokat maga elé tűző intézményekkel való együttműködés. A cél az életminőség javulása, amiből az következik, hogy az emberek egészsége is javul. Mindennek színtere, ahol az ember és a probléma együtt van. A megalakuló IKSZT-k kiváló helyszínei lehetnek az egészséges életmódra való felhívásnak, a szemléletmód alakításának, akár sport rendezvény, akár adott témájú előadás szervezésének.

Jó gyakorlatok, kisebbségek:
Pelyhéné Lipták Gabriella, az Általános Művelődési Központ igazgatója, valamint Rézműves Melinda a NAKVI Esélyegyenlőségi Programirodájának koordinátora vezették a jó gyakorlatok, kisebbségek témakörökben a beszélgetést.
Az ÁMK Igazgató Asszonya prezentáció segítségével mutatta be az IKSZT szolgáltatásainak megtervezést előkészítő helyzetkép felállításának folyamatát, röviden a helyzetképet, ahol fókuszban a fő erősségeik, az általános iskolával való tevékeny kapcsolat, az aktív közösségük, aktív gyermekekkel és segítőkész szülőkkel, akik az IKSZT szolgáltatásainak egyik fő igénybevevő bázisa lettek. Természetesen a helyzetkép rámutatott arra is, hogy melyek azok a területek (ifjúsági korosztályok bevonása, újabb kapcsolatok a helyi civilszervezetekkel, könyvtári szolgáltatások fejlesztése), amelyeknek fejlesztését célul tűzték ki a működés során.
Ahogyan összefoglalójában fogalmazott: „A referensként, fenntartóként és érdeklődőként megjelentek arról beszéltek, hogy a látszólag szigorú rendeleti szabályozás betartásával sokszínűség és egyediség jellemzi a különböző adottságú közösségi tereket. A jó működtetés akkor valósul meg, ha a valós igények és lehetőségek összehangolásával, nyitottsággal és a közösség iránti elkötelezettséggel tervezzük és szervezzük mindennapjainkat.”

Rézműves Melinda az Esélyegyenlőségi Programirodájának munkájáról és céljairól adott rövid beszámolót, miszerint az EPIR támogatja az esélyegyenlőség érvényesülését szolgáló kezdeményezéseket, különösen a roma integrációt elősegítő vidékfejlesztési törekvéseket, projektek kidolgozását, megvalósítását; működteti, szerkeszti a http://www.epir.hu/ honlapot, valamint kezeli az ahhoz kapcsolódó adatbázist; javaslataival érvényesíti az esélyegyenlőség szakterületek, azon belül is a különösen a roma integráció szempontjait a vidékfejlesztésre vonatkozó dokumentumokban, szakmai segítséget nyújt helyi és országos szintű, az esélyegyenlőség területén működő, szervezeteknek, elősegítve azok sikeres részvételét az EMVA intézkedéseiben; együttműködési, partneri kapcsolatot épít ki az esélyegyenlőség támogatását, különös tekintettel a romák integrációját eredményesen elősegítő vidékfejlesztési projektek megvalósítása érdekében, és bővíti segítségükkel a helyi szervezetek lehetőségeit; javaslatokat készít integrált fejlesztési programok kidolgozására, megvalósítására.

Ifjúságfejlesztés, helyi fejlesztés példa:
Az Ifjúsági szolgáltatások, ifjúsági munka kanapé beszélgetésénél a korábbi gyakorlattól (miszerint néhány fő kérdésre keressük a választ: kinek, hogyan, kivel?) kissé eltértünk, a bemutatkozást követően. A beszélgetések során mindenki megoszthatta a felmerült aktuális ifjúságszakmai problémáját, kérdését, amellyel természetesen más területeket is érintettünk.

A Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézet (NKKI) Békés megyei irodájának vezetője, Kocsis Klára, valamint ifjúságfejlesztő kollégája, Savolt Zoltán bemutatták az IKSZT ifjúsági mentortevékenységük fő eredményeit.
Két településen végeztek ifjúságfejlesztő folyamatot: Kardoson és Szabadkígyóson. A módszer lényege az volt, hogy az adott településen fiatalokat készítettek fel a kortársaik körében felmérés készítésére. Az elkészült ifjúsági felméréseket a helyi döntéshozók elé tárták, akik az igényekkel, kérdésekkel, ötletekkel a belátásuk szerint cselekedtek. Szabadkígyós esetében az IKSZT szolgáltatásainak, programjainak meghatározásához használták fel ezeket az információkat.
Az ifjúságfejlesztő szakember megállapította, hogy jó lett volna a folyamatokat után követni és megnézni, hogy a döntéshozók miképpen használták fel az eléjük tárt anyagokat.

A kanapébeszélgetés megállapításai:
Megállapítottuk, hogy az adott célcsoport (jelen esetben az ifjúsági korosztályok) számára való szolgáltatás esetén fontos ismerni a célcsoport helyzetét, igényeit, amelyhez hozzásegítenek a környezetünkben lévő kutatások, vagy kisebb (igény)felmérést magunk is végezhetünk.
A fiatalok körében népszerű vagy kedvelt tevékenységek nagyon gyorsan változnak, ezzel az IKSZT munkatársnak lépést kell tartania, amely nem túl egyszerű feladat.
További megállapításunk, hogy a fiatalok körében végzett ifjúsági munkához a helyi aktív fiatalok bevonása, kortárs segítők, önkéntesek bevonása a legcélszerűbb, hiszen a fiatalok abban a korban vannak, amikor a korosztályuk véleményére jobban adnak, mint a szüleik, tanáraik, általában mondható, hogy a felnőttek szavára.

Forrás: ikszt.hu