II. Vidékfejlesztési Nap

A vidék helyzete, lehetőségei a Nemzeti Vidékfejlesztési Napon

A hazai vidékfejlesztés szakértőinek részvételével, három szekcióban ülésezve vitatták meg a vidékkel kapcsolatos kérdéseket és a lehetséges kitörési pontokat a II. Nemzeti Vidékfejlesztési Napon a közelgő új, 2014-2020-as európai uniós programozási időszak jegyében.

A fenntarthatóság, a versenyképesség és a befogadás, megújulás témái köré szerveződött az a szakmai munka, amelyet a II. Nemzeti Vidékfejlesztési Napon folytattak 2012. december 11-én.

Nem véletlen, hogy éppen ezt a három területet választották, emelte ki Mezőszentgyörgyi Dávid, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) főigazgatója, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) főtitkára. Az Európai Unió „Európa 2020” gazdasági stratégiája ugyanis éppen ezt a három irányt szabja meg a fejlődésnek, ennek pedig a következő, 2014-2020-as vidékfejlesztési stratégiának is alá kell vetnie magát. Ennek a tervezését éppen a NAKVI-nak kell összehangolnia programirodaként, és bár még ez a folyamat a kezdetén jár, mivel az EU-ban még nem született megállapodás a teljes 2014-2020-as költségvetésről, ez pedig várhatóan csak jövő év februárjára történik meg, a munkával nem várnak addig.

Mezőszentgyörgyi Dávid kiemelte, hogy a közös gondolkodáshoz olyanokat hívtak meg vitaindító előadásokat tartani, akik nem állami vagy kutatóintézetektől érkeztek, hanem olyanokat igyekeztek felkérni, akik a megszokottól eltérő szemszögből tudják bemutatni a témákat, így vitákat tudnak gerjeszteni. Elsőként a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot képviselő Zalatnay László sarkallta előadásával nézőpontváltásra a jelenlévőket a fenntarthatóság kérdésében. Felhívta rá a figyelmet, hogy ismerni kell a társadalmi szerkezeteket, kapcsolati hálózatokat a fejlesztésekhez, hiszen előbbiek alapvetően meghatározzák utóbbiak kimenetelét.

Szarka Balázs, egy alapítása óta 100 százalékban magyar tulajdonú cégcsoport vezérigazgatója a társaság történetét bemutatva kiemelte, az „alapkőletételt” az élelmiszer-feldolgozás jelentette, hiszen ezzel színesíthették a termékpalettát és hozzáadott értéket állítottak elő. A hazánkban megtermett zöldségekre, gyümölcsökre nagy szükség van, mivel az minőségében más, mint a messziről behozott termékek, megfelelően feldolgozva pedig siker érhető el velük, mondta Szarka Balázs. Véleménye szerint felvásárlókra van szükség, amelyek piacot teremtenek, kiszolgálhatják a hűtő- és konzervipart, de ehhez a a gazdákat segíteni kell a technológiában, a növények megújulásában, mert a korábbi, erre hivatott kutatóintézetek zömében megszűntek.

Magyarország egy társadalmilag nem fenntartható pályán mozog, olyan társadalmi feszültségek halmozódhatnak fel egy generáción belül – főleg vidéken –, amely radikális változásokat, mozgásokat hozhat, figyelmeztetett Németh Nándor, a Pannon Elemző Iroda ügyvezetője. Egyre kevesebben születnek, miközben egyre több halmozottan hátrányos helyzetű gyerek jön világra, akinek esélye sincs arra, hogy tanuljon, és adófizető, családalapításra képes felnőtté váljon. Ehhez be kell avatkozni, de ezeknek rendszerszintű változásokat kell magukkal hozniuk, ennek elérésére pedig átfogó szemléletre van szükség. A töredezett, részterületeken érvényesülő fejlesztések, valamint az „átlagos” körülményekre hangolt, nem differenciált fejlesztések nem érhetnek célt, és figyelembe kell venni, hogy sokak munkaképessége lecsökkent, és akár évek kellenek, hogy visszavezessék őket a munka világába.

A gondolatébresztő előadások után a három szekció külön-külön üléseken fogalmazott meg közös vita után ajánlásokat a 2014-2020-as vidékfejlesztési időszakhoz. Az első, fenntarthatósággal foglalkozó szekció ülésén más és más szempontból közelítették meg a témát, mint a sokféleség, a tudásátadás, a hatékonyság, a tudatosság, vagy a kutatás-fejlesztési eredmények sikeres alkalmazása a vidéki térségekben. Abban minden megjelent egyetértett, hogy a fenntartható fejlődés kifejezés helyett, a fenntarthatóság meghatározás találóbb. Marticsek József, az MNVH elnökségi tagja összefoglaló és egyben zárógondolataként úgy fogalmazott, hogy a vidékfejlesztés funkció nélkül nem működik, a vidék jövőjét pedig a jelenlegihez képest más dimenzióban kell keresni.

A versenyképesség témáját körüljáró szekció ülésén Szabadkai Andrea MNVH elnökségi tag vezetésével valamennyi felszólaló szinte teljes egyetértésben fogalmazta meg a hazai mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek versenyképességéről kapcsolatos véleményét. A felszólalások több témakört érintettek a termelés és feldolgozás kérdésétől a gabonatermesztés dominanciáján át a kistermelők és nagy cégek viszonyáig. A megoldás kérdésében egyetértettek a résztvevők: összefogás, együttműködés, konzultáció a különböző szereplők, így a gazdák, civilek, döntéshozók között, a jó példák szem előtt tartásával.

A befogadás, megújulás szekciót levezető Eperjesi Tamás, a NAKVI főigazgató-helyettese nagy örömmel fogadta, hogy az ülésen számos különböző terület képviselője jelent meg. A résztvevők a kirekesztés által veszélyeztetett csoportok közül a mélyszegénységben élőket, a fiatalokat és a cigányságot emelték ki, a lehetséges megoldások közül pedig az oktatás és képzés, a könyvtárak, a népfőiskolák, a mezőgazdasági fejlesztések és a szociális munkások szerepének megerősítése is felmerült. Fejes István MNVH elnökségi tag szerint a legfontosabb probléma, hogy a veszélyeztetett társadalmi csoportok, így a cigányság vagy a fiatalok be tudják fogadni a fejlesztési forrásokat, másrészt a társadalom is be tudja fogadni őket, ehhez pedig más típusú fejlesztéspolitikára van szükség, amely a következő generációkért is dolgozik.

A napot a vidékfejlesztési államtitkár ünnepi köszöntője zárta. Ez az a kör, amely hétfőtől teljesen természetesen dolgozik szombatig, vasárnapig, akár éjjel is a vidékért, mutatott rá V. Németh Zsolt, ugyanakkor ezért kárpótolja őket, hogy tevékenységük valóban értelmes, és gratulált a díjazottaknak, akik munkásságára büszkén, szellemi erőforrásként lehet tekinteni. A vidékfejlesztési államtitkár szerint az eseményen múlt, jelen és jövő találkozott, hiszen „itt vannak köztünk azok, akik nyomon követték a régmúlt időket, akik élve tartják hagyományainkat; akik formálják, alakítják a jelent, és már együtt dolgoznak a jövő vidékén”.

Video tár:

Nemzetközi tapasztalatcsere a Vajdahunyadvárban

Európai kitekintéssel folytatódott a II. Nemzeti Vidékfejlesztési Nap december 12-én, amelyet a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) keretein belül működő Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Állandó Titkársága rendezett meg.

A hely, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum épületének szellemét igyekezett megnyitójában megidézni Csatári Bálint, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke, hiszen az épület az országban fellelhető tipikus jegyeket, örökségét igyekezett bemutatni, és az esemény hasonlóképp próbálja összegyűjteni a különféle jó gyakorlatokat.

Petri Rinne, az ELARD (European LEADER Association for Rural Development, Európai LEADER Szövetség a Vidékfejlesztésért) elnöke szerint meg kell őrizni a vidéket, a kultúráját és sokszínűségét, hiszen sokkal unalmasabb és kevésbé kreatív lenne a világ enélkül. Az 1999-ben öt ország nem-hivatalos LEADER hálózata által felállított szervezet folyamatosan terjeszkedik, ennek köszönhetően pedig jobban tudja érvényesíteni a szélesebb értelemben vett vidéki gazdaság érdekeit. Finnország, amely 2011-ben lett vette át az ELARD elnökségét, igyekszik megerősíteni és terjeszteni LEADER módszertant, javítani a végrehajtási környezetet, kiterjeszteni a hálózat tagságát, elősegíteni a LEADER szereplők nemzetközi együttműködését, és az elnökség végén egy magas színvonalú záródokumentumot letenni az asztalra. A LEADER program a számok tükrében is egy európai sikersztori, mondta Petri Rinne, amely az emberek gondolkodásmódját is megváltoztatja a felülről vezérelt megközelítésmódot megfordítva, és demokratikusabbá teszi a döntéshozatalt. A kezdeményezés költséghatékony módja a vidéki gazdaság megújításának, diverzifikálásának és fejlesztésének, a segítségével pedig a helyi viszonyokra tudják szabni a vidéki gazdaságot.

Páliné Keller Csilla, az MNVH Elnökségének tagja szintén úgy vélte, a LEADER helyi problémákra helyi válaszok adását tette lehetővé. A 2011-ben munkába állt MNVH tevékenységét ismertetve kiemelte, hogy egymilliárd forinttal segítik a LEADER Helyi Akciócsoportok (HACS-ok) nemzeti és nemzetközi együttműködését, és négy szakosztályának egyike az ő vezetésével külön a LEADER programmal foglalkozik. A külföldi példák, jó gyakorlatok megismerésére öt ország bevonásával indították el a TRANSLEADER programot idén májusban, amelynek tanulságait három területi műhelyen osztották meg a hazai HACS-okkal, és ezek alapján egy hazai modelljavaslatot is megfogalmaznak, amelyet továbbítanak a döntéshozóknak felé.

Massimo Di Rienzo, az az Olasz Nemzeti Vidéki Hálózat munkacsoport-vezetője kiemelte, hazájában – különösen a déli részén – nagy problémát jelent a közösségi részvétel, az átláthatóság hagyományának hiánya, így ezt fel kellett építeni. A közvélemény gyakran kritizálja a politikusokat, hogy nem foglalkoznak a helyi igényekkel, a LEADER azonban épp ezen a problémán segíthet, hiszen alkalmas arra, hogy a helyi problémákra megoldást kínáljon.

Ezzel szemben az Észt Nemzeti Vidéki Hálózatot képviselő Ave Bremse kiemelte, hogy az országban mély gyökerei vannak a vidéki mozgalmaknak, „vidéki parlamenteknek”, így a részvételi hajlandóság nem jelent olyan problémát, mint más országokban. Számos tekintetben a hazánkkal együtt EU-tagságot elnyert balti államban találhatóak az EU legkisebb HACS-ai, és bár a LEADER program lefedettsége 99,99 százalékos, összesen mindössze félmillió ember lakik ilyen területen. A LEADER Észtországban is sikeres, mivel a HACS-ok valódi, fontos fejlesztési egységekként működnek és valódi ágazati együttműködést hoztak magukkal. Az Észt Nemzeti Vidéki Hálózat 2008-ban az országos köztelevízióval is együttműködésbe kezdett, amellyel közösen készítettek egy műsort, és amely különböző sikeres LEADER-projekteket is bemutatott.

Az Osztrák Nemzeti Vidéki Hálózattól érkezett Michael Fisher hazája rendszerét bemutatva kiemelte, hogy az országban három hálózat is együttműködik a vidékfejlesztési program végrehajtásában, egy-egy szakterülettel, így például a környezetvédelemmel foglalkozva. Nagy hangsúlyt fektetnek az integrációra, különösen a nők szerepvállalására a HACS-okban, és különféle innovatív projekteket igyekeznek erősíteni minden ágazatban, így a fafeldolgozásban vagy a szarvasmarhatartásban is.

A délutáni pódiumbeszélgetésen nyolc ország képviselői hasonlították össze tapasztalataikat, az Európai Unió által társfinanszírozott vidékfejlesztési program, különösen a LEADER végrehajtását és annak tapasztalatait hazájukban. A közelgő 2014-2020-as programozási időszak kérdéseiről, így a tervezés kérdéséről, a „multifund” finanszírozás előnyeiről és kihívásairól, valamint a közösségi alapú helyi fejlesztésekben rejlő lehetőségekről is szó esett.

Forrás: mnvh.eu