Mezőtúr és térsége

Fekvése:
A megye keleti részén, a Tiszántúlon található. A várost keresztezi a Hortobágy-Berettyó folyó.

A név eredete:
A mező előtag a mezővárosi jellegre utal. A Túr név a Berettyó (Ma: Hortobágy-Berettyó) alsó szakaszára utal, a város e mellett a folyó mellett épült. Az első írásos emlék e településről az 1205-1235 közötti időszakból való: a Váradi Regestrum Tur (villa Tur) név alakban említi. Ettől kezdve királyi okleveleinkben már gyakrabban előfordul.

Megközelíthetősége:
Közúton elérhető a 46-os főúton.Vonattal a MÁV 120-as számú Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalán, illetve a 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes-vonalon érhető el.

Egy kis történelem:
A 14. századtól az árutermelés kibontakozásával egyre inkább előnyös helyzetbe került a környező településekkel szemben. A Sárrét mocsárvilágán át az egyetlen járható út a mezőtúri révnél kezdődött. Ez volt a legrövidebb út a szolnoki réven keresztül a Budáról Erdélybe vezető utak közül. Az átkelőhely fontos városfejlesztő tényező lett, így a század második felében Túr is a mezővárosok sorába lépett. Mezővárossá nyilvánító oklevele 1378-ból Nagy Lajos királytól származik, aki több ízben is megfordult Túron. Az Anjou-uralkodóra utal a város régi címerében az Anjou-liliom is. Mint mezőváros, vásártartási jogot kapott, vámmentességet, sőt vámszedési jogot élvezett. A túri vásárok már a 15. században látogatottak és nagyon híresek voltak, jelentőségük a török hódoltság idején tovább nőtt. A kereskedelem mellett virágzott a kézműipar. Különösen ismertek voltak a csizmadiák, a tímárok, a korsósok, a szűcsök.
Mezőtúr kulturális téren századokon át központja volt e vidéknek. A város korán csatlakozott a reformációhoz. 1530-ban alapított protestáns iskolája rövidesen - a debreceni után, amelynek partikulája volt - a Tiszántúl legjelentősebb oktatási intézménye lett. A 16. században a wittenbergi egyetemen tíz túri származású diák tanult, akik azzal hálálták meg volt iskolájuk gondoskodását, hogy könyveket, térképeket hoztak magukkal, s odaajándékozták az iskola könyvtárának. A református gimnázium 16 000 kötetes régi, ritka könyveket tartalmazó könyvtárának is ilyen ajándékok vetették meg az alapját. A 19. században meginduló tőkés fejlődésnek nem sok hasznát látta Mezőtúr. A gyáripar olcsó termékeivel fokozatosan háttérbe szorította a város kisiparát. A nagyipart pedig csupán a téglagyár, néhány malom és egy szövőüzem képviselte. A város lakossága 25 000 fõ körül stabilizálódott. A 19. század derekán még lényegesen kisebb Szolnok a századfordulóra utoléri, majd elhagyja Mezőtúrt. A II. világháború után az új gazdasági-társadalmi viszonyok hosszú időn át szintén kedvezőtlenül befolyásolták a város életét. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszervezése, majd a technikai színvonal emelkedése jelentős számú munkaerőt szabadított fel. Ipar hiányában ez a munkaerő elvándorlásra kényszerült. Különösen nagy az elvándorlás az '50-es évek második felében, amikor az évi átlag megközelítette a 300-at. Javulást csak a '70-es évek hoztak, amikor is a múlt kisipari hagyományaira támaszkodó szövetkezeti ipar mellett több középüzem települt a városba.

Érdekességek - látnivalók:

  • Fazekasság - Mezőtúron régi hagyományai vannak a fazekasságnak. A jelenlegi fazekasok is őrzik a helyi  hagyományokat.
  • Túri vásár - Minden évben, augusztus utolsó hétvégéjén rendezik meg a hagyományos Túri vásárt és 2002 óta a vásárt megelőző Mezőtúri Művészeti napokat (arTúr fesztivál).
  • Művelődési Ház - Programok, rendezvények szervezése, lehetőség biztosítása a sport és a kultúra területén a polgári közösségek tevékenységeihez. Mezőtúri Közművelődési és Sport Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.
  • Képzőművészeti Alkotótelep - A nemzetközi képzőművészeti alkotótelep Holt-Körös partján működik 1981 óta.
  • Népzene - A népzenei hagyományokat őrzi a Szivárvány citerazenekar (1970), az Iringó citerazenekar (1996) és a Lókötők citerazenekar (2004).

Látnivalók:

Műemlékek:

  • A második világháborús emlékmű
  • Mezőtúri református nagytemplom (1792, átépítve 1843-1845)
  • Újvárosi református templom (1894-1896, Neogótikus)
  • Római katolikus templom (1817-1824, Klasszicista)
  • Evangélikus templom (1926, Eklektikus)
  • Régi zsinagóga (Kiállítócsarnok) (1830, Klasszicista)
  • Városháza (1928, Eklektikus)
  • Tűzoltólaktanya (1927)
  • Petőfi-ház
  • Albrecht-kastély

Múzeumok:

  • Túri Fazekas Múzeum
  • Badár Emlékszoba és Fazekas Alkotóház
  • Peresi Tájház (1902-ben épült gőzhajtású szivattyútelep,
  • A Körös-völgyi természetvédelmi terület állat- és növényvilágának bemutatása)
  • Helytörténeti gyűjtemény

/forrás - Wikipedia/

SZOLNOKI KISTÉRSÉG

Fekvése:
A kistérség a megye közép-nyugati részén található, Szolnok 30 km-es körzetében. Az Észak-Alföldi régió nyugati részén. Területe 878 km2, Jász-Nagykun Szolnok megye területének 16%-a. A kistérség településeinek száma 17, (3 város, Szolnok, Martfű, Újszász, 4 település nagyfalu, 10 pedig kis és apró falunak tekinthető). A kistérség települései több kistáji egységet képeznek. Északon a Jászság, délfelé haladva, Szolnok-ártér (ez a kistérség legnagyobb területe), Szolnok-Túri sík, határos a délnyugati Dél-Tisza völggyel. Gerje-Perje-sík, Pilis-Alpári- homokhát, és az Alsó-Zagyva-sík. Közlekedése kiemelkedően jó, Szolnok a vidék legnagyobb vasúti csomópontja, mind hazai, mind nemzetkőzi forgalmát tekintve. A kistérség településeinek több, mint fele vasúttal is megközelíthető, itt megy át a 4-es, kelet-nyugati irányú főközlekedési út. A kistérség többi települése mind elérhető a rendszeres és sűrűn induló autóbusz járatokkal.

Gazdasága:
A kistérség gazdasága elsősorban a mezőgazdaságra épül. Magas a szántóföldek aránya. Kevés az erdő, viszont egyre magasabb arányt ér el a zöldség és fűszernövények termesztése. Legfontosabb a jövedelem és foglalkoztatás szempontjából, továbbra is a búza, napraforgó, cukorrépa. A gyümölcstermesztés inkább a délebbi területekre koncentrálódik, például Tiszajenő, Tószeg. Az állattartás az elmúlt évek visszaesését követően, enyhe emelkedést mutat.

Turizmus:
A turizmus adottságai jók, főleg a még néhány helyen fellelhető érintetlen tájaknak, a Tisza, Zagyva és a holtágak adta lehetőségeknek köszönhetően. A horgászok kedvelt helyei, a vízitúrázás, csónakázás, az évente, már csak itt látható, egyedülálló jelenség, a Tisza-virágzás, évről évre egyre több turistát vonz. A kistérséget még vonzóbbá teszi a nagyszámú termálfürdő, és azok világszerte elismert gyógyhatása. Ősszel vadászok is rendszeresen visszatérnek, főleg Olaszországból. Jelentős látványosság még, a szolnoki Tisza-liget, az Újszászi Orczy-kastély a hozzátartozó angolkerttel, a Nagykörűi cseresznyéskert és a cseresznyevirágzás, a Tiszasülyi Kolopfürdő (gyógyhatású iszapjával). Számtalan múzeum, tájház. az utóbbi években egyre nagyobb teret nyer a falusi turizmus is. A kistérségi fejlesztési programok első számú feladata a szálláshelyek bővítése, az idegenforgalom növekedésének elérése, ehhez jelentős támogatást is kapnak a vállalkozók.