Összefogással újra az agrár- és vidékfejlesztési szakember képzés, vidéki fellegvára lehet Mezőtúr

A mezőtúri Városi Oktatási Centrum (az egykori főiskolai kar épülete) adott otthont 2012. október 16. és 18. között a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat és a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet által szervezett „Vidék Akadémia a vidék jövőjéért – stratégiai irányok a 2014-2020 közötti időszakra" elnevezésű, három napos vidékfejlesztési szimpóziumnak. Az Európai Unió anyagi és szakmai támogatásával megvalósuló új vidékfejlesztési programidőszakra való felkészülés jegyében megtartott rendezvényen elsősorban vidék- és területfejlesztők, helyi stratégiai tervezők, oktatók, kutatók, a társtárcák munkatársai, valamint önkormányzati szakemberek vettek részt.

A nagy érdeklődéssel - összesen közel 700 fő szakmai vendég részvételével - kísért országos konferencián a vidékfejlesztés több területét érintően is élénk eszmecsere zajlott. A jelenlévők a szociális problémák, társadalmi kohézió, közfoglalkoztatás, innovatív helyi közösségek, életminőség, fenntarthatóság, helyi gazdaságfejlesztés, környezet és közösségek, közösségfejlesztés és közösségi tervezés, hálózatépítés témakörök köré szerveződött előadásokon, illetve pódium- és műhelybeszélgetéseken cserélhették ki gondolataikat.

A Vidék Akadémia résztvevőit házigazdaként Herczeg Zsolt, Mezőtúr város önkormányzatának polgármestere köszöntötte, egyben örömét fejezte ki, hogy a szervezők Mezőtúrt választották a rendezvény helyszínéül, és az érdeklődők itt vitatják meg a vidékfejlesztés legfontosabb jelenlegi, de még inkább jövőbeli feladatait és irányait. A településvezető röviden méltatta a város hagyományait, helyi értékeit, ugyanakkor utalt a vidék, valamint Mezőtúr és térsége életében elmúlt két évtizedben előállt problémákra, társadalmában bekövetkezett változásokra is. A polgármester az összejövetel lehetőségét megragadva külön köszönetet mondott a találkozót jelenlétével személyesen megtisztelő Dr. Kiss Rigó László Szeged-Csanádi megyéspüspöknek, valamint a vidékfejlesztési tárca és a Gál Ferenc Főiskola vezetőinek a mezőtúri felsőoktatás jelen kor igényeihez igazodó újraindítása érdekében kifejtett tevékenységeikért, erőfeszítéseikért.

Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter megnyitójában kifejtette: a szaktárca az érintettekkel, a magyar gazdákkal közösen szeretne felkészülni az Európai Uniós agrárpolitika újabb, 2014-2020 közötti időszakára. Már most ki kell jelölni a későbbi igazodási pontokat, és ehhez a munkához szükség van ilyen és hasonló fórumokra, továbbá a gazdálkodókkal, szakemberekkel történő közvetlen és személyes konzultációk lehetőségének megteremtésére. Hangsúlyozta, hogy a mezőtúri tanácskozást további műhelymunkák követik majd, amelyek eredményeként el kell érni, hogy az EU-s agrár- és vidékfejlesztési forrásokat hazánkban „valódi igények innovatív és hatékony kielégítésére fordítsák".

A szaktárca vezetője a program helyszínéről szólva rámutatott: „beszédes hely a Vidék Akadémia első rendezvényének otthont adó, nagyhírű, egykori mezőtúri mezőgazdasági főiskola épülete. Nem a konferenciaközpontok kényelmével hívja az embert, hanem ugyanarra a küzdelemre szólít, amit a vidéken élő családok, gazdák nap-nap után vívnak. Szerte az országban vannak ilyen épületek, tangazdaságok, amelyek arra várnak, hogy újra megteljenek élettel, diákokkal, oktatókkal, elméleti és gyakorlati tudással." Kiemelte: reményei szerint a Szeged-Csanádi Egyházmegyével való együttműködésnek köszönhetően, a hivatásuknak élő emberek, az elkötelezett szakértők és az erős közösségek munkája és összefogása révén Mezőtúr  újra az agrár- és vidékfejlesztési szakemberek képzésének egyik vidéki fellegvára lesz Magyarországon, hisz a vidéknek tudásbázisra, egyfajta oktató központra szüksége van.

Búsi Lajos, vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár nyitó előadásában a Nemzeti Vidékstratégia főbb területeit, annak végrehajtási keretprogramját, majd a jövő év végéig még várhatóan megnyíló agrár- és vidékfejlesztési pályázati lehetőségeket vázolta, végül a 2014-2020-as tervezési időszakra készülő hazai vidékfejlesztési program stratégiai irányait, tervezési hátterét ismertette. Mindezek mellett példaként említette meg, hogy az elmúlt néhány évben az ötezer főnél kisebb lélekszámú településeken a kultúrára a Vidékfejlesztési Minisztérium pályázati jogcímei biztosították a legtöbb fejlesztési forrást, de nemcsak a LEADER programokon keresztül, hanem az ún. Integrált Közösségi Szolgáltató Terek kialakítása által is.

Dr. Csatári Bálint, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke számos kérdést is megfogalmazó prezentációjában - többek között - a vidék és a vidéki(es) térségek lehatárolásáról, az új európai vidék-tervek irányairól, az ún. multifund (többalapú) vidéktervezés jelentőségéről, a vidéki környezet változásairól, az alkalmazott vidékkutatások szükségszerűségéről, a vidékhálózati teendőkről, a hálózatok vidékfejlesztésben betöltött szerepéről szólt.

Dr. G. Fekete Éva, tanszékvezető egyetemi docens a vidékfejlesztés innovatív módszereinek bemutatása során a társadalmi jólét és a közösségek szerepe közötti összefüggéseket, a vidék fejlődésének sajátosságait, mozgatórugóit, a vidék-innováció területeit tárta fel. Gelencsér Géza, a Magyar Vidék Szövetég elnöke a helyi fejlesztések módszertanában megjelenő új uniós irányt, az úgynevezett „közösségek által irányított helyi fejlesztések"-et mutatta be, továbbá rávilágított a jelenleg még futó hazai vidékfejlesztési program tervezése, illetve korábbi végrehajtása során felmerült hibákra, hiányosságokra is.

A nyitó plenáris előadások után a Vidék Akadémia első napja pódiumbeszélgetésekkel folytatódott, majd a második és harmadik napon tematikus műhelyek, különböző szekcióprogramok formájában oszthatták meg gondolataikat egymással a hallgatók.

A három napos esemény zárásaként Dr. Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a civil szektor közszolgáltatások ellátásában, a különböző lakossági csoportok esélyegyenlőségének és az életminőség elemeinek biztosításában, a közéleti értékek fejlesztésében, illetve a vidékfejlesztésben betöltött szerepét emelte ki. Hangsúlyozta, hogy a civil szervezetek - elsősorban vidéken, a kisebb településeken - rengeteg közszolgálati feladatot vállalnak magukra, ezért működésük segítése és a vidékfejlesztési feladatokba történő bevonásuk vidékpolitikai érdek. A helyi közösségekben működő civil szervezetek a vidéki térségek fontos bázisai, hiszen a közvetlen és a tágabb környezetük lakosságát is képesek aktivizálni –tette hozzá zárszóként.

Az eredményes szakmai tanácskozást nyilvános, közösségi rendezvények is kísérték. Túri Őszi Mustra címmel mindvégig helyi termékek, térségi kistermelői élelmiszerek, továbbá kézműves termékek bemutatója és vására színesítette a programot. A mintegy 550 gyermeket megmozgató, nagy sikerű Öko-játszóház a helyi óvodások és iskolások, - valamint pedagógusaik - környezeti tudását gyarapította, környezettudatos szemléletét formálta, míg a helyi és térségi művészeti csoportok népzenei és néptánc bemutatója, kulturális műsora - a rendezvény hangulatát is emelve - a város tradícióját, értékeit, jó hírnevét öregbítette.

Tisztelettel köszönjük minden kollégának, együttműködő szervezetnek a rendezvény lebonyolításához nyújtott segítséget.

Dr. Barancsi Ágnes
főiskolai docens
Gál Ferenc Főiskola
Térségfejlesztési Innovációs Központ vezetője